Hogy melyek azok a problémák, amelyek gerjesztik a rossz hangulatot? Hát ilyen a pletykálkodás, és a magánéleti problémák bevitele a munkahelyre. Ez már sok esetben reggel a munkakezdés pillanatában elkezdődik. Gyerek, férj, iskola, szülői problémák és satöbbi. Tény, hogy teljesen nem tudja az ember elzárni magát attól a ténytől, hogy n vigye be a munkahelyére a magánéleti problémáját, főleg, ha az őt valamilyen szinten sújtja. Jó ha az ember kibeszélheti magából, mert ezáltal megkönnyebbül. D az is tény, hogy munkahely nem az a hely, ami jó ennek a témának a kibeszélésére, megvitatására. Ezzel pedig elindul egy lavina, amelyet pletykálkodásnak hívnak. A munkahely az munkahely, és nem bulvársajtó.
A munkahelyeken nem előnyös beszélni céljainkról, terveinkről. érzelmi világunkról, és benső magánéletünkről. Az egyik verzió az, hogy a magánéleti problémáinkat mások örömmel fogadják, és napokig beszédtéma, mintha más nem létezne az életükben. A céljaink, terveink, elképzeléseink kibeszélése szintén csorbát szenvedhet. Vagy elárulják a főnököknek vagy állandóan azon fognak dolgozni, hogy bármi áron megakadályozzanak abban, hogy elérje az ember a számára kitűzött célokat. Akár úgyis, hogy lelkiekben tönkre vágják az embert. Ez pedig szintén a gonoszság, rosszindulat, irigység meglétére utal, hogy az illető ember semmit nem tett meg azért, hogy a saját életét szebbé, jobbá tegye.
Sok mindent volt módomban megtapasztalni az elmúlt évtizedek alatt. És bátran kijelenthetem, hogy a nők állnak a ranglista felsőfokán a rosszindulat, és az irigység területén. Természetesen és is követtem el hibákat, mind bárki más. Beleestem én is abba a hibába, hogy elmondtam a magánéleti dolgaimat, amelyek épen aggasztottak, És mi lett a vége? Értelmetlen pletykálkodás és ítélkezés. Nem baj, mert tanultam belőle, és néhány év óta "tabu" téma a magánéletem.
Azt is megfigyeltem, hogy ezen esetek többsége ott fordul elő, ahol nincs sok munka. És vannak olyan munkahelyek, ahol sok a köztes idő, ami szintén csevegésre, pletykálkodásra, a másik túl szárnyalására ad lehetőséget. A nők egy része mindig túl akarja szárnyalni a másikat azzal. hogy ő milyen szép, okos, csinos, nagy tudású. Az ilyen megnyilvánulások pedig csak olaj a tűzre.
Egy dolgot érdemes leszögezni: A munkahelyre nem szabad bevinni a saját magán életi problémáinkat. Erre ott vannak a barátnők. A munkahely az munkahely és nem lelki gondozó vagy pszichiátria. Ezt a tény tartsuk szem előtt. A szeretett hiányt sem ott fontos kiélni, még pedig úgy, hogy állandóan középpontban van az illető, és magáról mesél.
A munkahelyen legyen középpontban az elvégezendő munka, feladat, de úgy hogy ne legyen rivalizálás, erő fitogtatás. Ha minél kevesebb magánéleti problémát viszünk be a munkahelyünkre, annál kevesebb lesz a "puskaporos" hangulatok száma. Mert ezen hangulati tényező kiváltásához az a tény is hozzájárul, hogy az együtt dolgozó emberek milyen mentális állapotban vannak, és meg van-e a lelki békéjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése