eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2011. március 11., péntek

A gyávaság a leggyakoribb emberi tulajdonságok egyike

Mostani bejegyzésem címén, biztosan sokan felkapják majd a fejüket. Igen a gyávaságról van szó, amely mindannyiunkban jelen van. Vajon, mitől vagyunk gyávák? Milyen tényezők válthatják ezt ki?

Ezeken a kérdéseken én is sokat elgondolkodtam, A kisgyermekkorban még nem figyelhető meg a gyávaság. A kisgyerekek még nem félnek semmitől. A helyzet az iskolás korban változik meg, ezt gondolom sokan megtapasztalták a saját bőrükön is. Gondolok itt olyan helyzetekre, amikor az iskolapadban ülve a tanár kérdez valamit, tudjuk is a helyes választ, de mégsem merünk jelentkezni, Mert mi lesz ha mégsem jól tudom a választ? És máris kialakul a félelem. Vagy gondoljunk bele, hogy nem merünk valamilyen témában vitatkozni, véleményt nyilvánítani, akár gyermekkorban, vagy felnőtt korban. A későbbiek során ezt a helyzetet ki is használják, úgy pedagógusok, mint a gyerekek, vagy a felnőttek. Ezeket a dolgokat pedig saját bőrömön tapasztaltam meg.

Miért vagyunk gyávák.? Tettem fel, ezt a kérdést magamnak számtalanszor, Végül arra jöttem rá. hogy ezt eltanuljuk a szüleinktől, ők pedig a saját szüleiktől tanulták el.
Visszagondolva, amikor munkába álltam, a szüleim mindig ezt mondták, hogy soha ne vitatkozz , ne keveredj olyan helyzetbe, ami számodra kellemetlen. Mindig a vezetőnek van igaza, mert ő a főnök, és hasonló szituációk.
Jól meg is szívtam, mert az évek során egy gyáva,befolyásolható, félénk, megalkuvó ember lettem. A gyávaság pedig, hozta magával a félelmet, amelyet a lehető legnehezebb dolog legyőzni. De komoly munkával le lehet győzni.

Szép lassan, ráébredtem, hogy változtatni kell, mert másként felőrlődöm. E zpedig nem volt könnyű.

A gyáva ember nem meri felvállalni,a hibáit, nem mer velük szembenézni, és nem mer lépni, Ott a kérdés: Mi lesz ha, ez vagy az nem jön össze? - Semmi. legalább tanulok a hibáimból ,és legközelebb jobban oda figyelek dolgokra az adott szituációban. Én ezt a jellembeli hibámat nap, mint nap csiszolom, és érzem is a hatását. Igaz vannak emberek, akiknek ez nem tetszik. És azt mondják, hogy öntelt vagyok. Legyen ez, az ő véleményük.

Összegezve: Hol a gyávaság határa? Úgy gondolom, ott, ahol sem magamnak, sem másoknak nem ártok vele. Valójában a gyávaság minden emberben benne van. Kérdés az, hogy tudom ezt a adott helyzetben megfelelően kezelni.

Nincsenek megjegyzések: