Siker, ez egy kulcsfontosságú fogalom, amelynek elérését minden ember szeretné élvezni az életében. Sikerekre vágyunk az életünk minden területén. Leginkább a munkánk, pár-baráti kapcsolataink lévén váruk az elismerésre, sikerre. De sokszor falba ütközünk, hogy ezt elérjük, mert úgy érezzük, hogy bár rengeteg energiát fektetünk bizonyos dolgokba, de várt siker elmarad. Akkor pedig jön a letargia, önvádaskodás, problémák keresése.
Mi tehát az oka annak, hogy sok energiát fektetünk be egy-egy dologba és még sem leszünk sikeresek? Az ok nem olyan bonyolult, mint gondolnánk. Az egész csak hit kérdése. A hit meglétét most nem elsősorban vallási értelemben értem, mert sok más egyébben is hihet az ember. A legfontosabb dolog az, hogy az ember először is higgyen magában, bízzon önmaga erejébe, és a számára megvalósítható célokban is ezt tegye. Amikor én korábban ilyenfajta eszmefuttatásokat olvastam nem igazán értettem az egészet, így hinni sem tudtam benne. A hit az kulcsfontosságú dolog az életünkben, mert hit nélkül az ember halott.
Már említettem, hogy nem hittem abban, hogy bármit az életben csak hittel és szívvel-lélekkel végzett munkával lehet elérni. Most már tudom, hogy ez így igaz. Mára már eljutottam odáig, hogy, amit eltervezek, hogy ezt szeretném csinálni, és hiszek benne, amit csinálok, és mindennap mindent beleteszek, amit csak tudok, akkor a várt eredmény nem marad el. Soha nem vágytam görcsösen a siker érzésére. Nem is görcsöltem rá! De az elmúlt időszak számomra bebizonyította, hogy mennyire fontos a magamba vetett hit megléte, vagyis higgyek magamban, és higgyek abban is, amit csinálok. A termés lassan úgy kezd beérni, mint a gyümölcs a fán.
A siker minden ember életében mást és mást jelent. Mindenkinek más az értékrendje, hogy ki miben tartsa magát sikeresnek. Mondjuk egy háziasszony is lehet sikeres családja, barátai körében, mert jó szakácsnő, és elismerik a főzőtudományát. De ez a háziasszony is hisz magában és hisz abban, hogy ő tud a legjobban főzni. Arról nem is beszélve, hogy azt a munkát, feladatot elvégezni, amiben hiszek sokkal kevesebb energiabefektetéssel végzi az ember, mint azt, amiben nem hisz, csak kényszerből csinálja. Így az elvégzett munka nem teher, hanem sikerélmény lesz.
Mint mindenért az életben, így a sikerért is keményen meg kell dolgozni, ha ezt hosszú távon is fenn szeretnénk tartani. Vannak azonban olyan emberek is, akiknek hipp-hopp ölükbe hullik a siker. Gondolok itt elsősorban a különböző valóságshow-k nyerteseire, akik kevés energia befektetés révén lesznek sikeresek. A siker azonban hamar elszáll, és pár hónap múltával már az emberek nem is emlékeznek a sikeres nyertesre. Sokan azonban nem is tudják igazán jól kezelni azt az állapotot, amikor sikeresek. Színészek, énekesek, celebek, sportolók küszködnek ilyen állapotokkal. Amikor a sikeres színész előadás után haza megy, akkor egyedül marad, önmagával és a sikerével. Akkor hirtelen a siker rászakad, és a rá nehezedő terhet vagy nehezen vagy sehogy sem tudja jól kezelni. Otthon nincs közönség, taps, rivalgás, rivaldafény, csak csend és hallgatás. A sikert pedig, akkor is tudni kell jó kezelni, ha nincs rivaldafény. Ez pedig nem egyszerű, ezért sokan bele is buknak a saját sikerükbe.
Végezetül pedig tekintsük át, hogy mi szükséges a siker eléréséhez. Fontos a belső béke megléte, Higgyek saját magamban, és abban is, amit csinálok. Mert ha nem hiszek a munkámban, feladatomban, akkor azt csak kényszerből teszem. A kényszer pedig nem szül sikerélményt. Sikerélményt csak a hittel, szívvel-lélekkel végzett munkával lehet elérni, de mindig csak az adott napon. Vagyis minden nap tenni kell érte. A sikerélmény pedig növeli az önbizalmat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése