Amikor ezeket a sorokat írom még jó pár óra hátravan, és nem sokára elmúlik a karácsony. Befejeződik a karácsonyi ünnepkör. Gondolom mindenki megkapta a hűn vágyott ajándékát, meglátogatta a rokonait, és jó ízűen elfogyasztotta az ünnepi ebédjét. Vannak olyan személyek, akik fellélegeznek, hogy hál' istennek, ez az ünnep is elmúlt, Ki lehet pipálni, hogy ezen is túl vagyunk. Egy évig erre sem lesz gondunk. De vannak olyan emberek is, akik egész évben azt várják, hogy mikor jön el újra a karácsony.
Három nap az évből szeretett, béke, jóindulat. Ezt mutatjuk kifelé. Vannak azonban olyan családok is, ahol alig várják, hogy vége legyen a karácsonynak. Mert számukra ez a három nap maga a pokol. Több éves lerendezetlen viták, sérelmek kerülnek terítékre, amelyek évek óta nincsenek lerendezve egyik félnél sem. Arról nem is beszélve, hogy nem lehet sehová sem menni. Nincs munka, nincs pörgés. Tudom, érzem, amit itt most leírtam. Régebben én is átéltem az ilyen dög unalmas karácsonyokat, pedig akkor még az anyám is élt. Soha nem értettem meg a karácsony igazi üzenetét. Mivel telt el a karácsony? Sütés, főzés, mosogatás napjában többször is. Majd ebéd után mérhetetlen fáradtság. És már senkinek sem kedve, sem türelme nem volt már egymáshoz. Családom tagjai leginkább a tv-t választották, nem a beszélgetéseket. Már azon időszakban érzetem, hogy a szüleim házassága kihűlt, üres, nincs téma, amiről beszélnének. Beszélgetni csak az anyámmal tudtam, amikor volt rá ideje, de az apámmal sem karácsonykor, sem az év másnapjain, semmi problémámról nem tudtam beszélni. Ez mostanáig így van, pedig egy háztartásban élünk. Igaz én más szempontot tartok szem előtt. - Együttlétet és nem a nagy evés, ivás időszakát.
Régebben a karácsony megítélésével kapcsolatosan azt hittem, hogy csak én állok így hozzá ehhez a témához. - Tévedtem! Voltak és vannak ismerőseim, kollégáim, akik azt mondják, hogy örülnek, hogy vége van. Tudnak menni dolgozni és lehet kihez szólni. Ismerős téma. Csak sok év elteltével jöttem rá, hogy mindezt azért érezzük úgy ahogy, mert hiányzik a belső békénk. Ami a legfontosabb a kiegyensúlyozott élethez.
Sokan még jó néhány napot otthon töltenek: pihennek, olvasnak. családdal vannak. Januárban azonban jönnek a "szürke hétköznapok". Rutinszerű élet, Mókuskerék. Ez a téli hónap azonban a leghosszabb hónap az egész téli időszakban. Ez még külön megviseli az embereket.
Tanácsom: Használják ki még ezt a pár napot! Pihenjenek, kapcsolódjanak ki, kiránduljanak, na és beszélgessenek sokat a családjukkal, Mert a hideg januári napokon jól esik visszagondolni a karácsony hangulatára, fényére, melegére, és ebből tudunk építkezni. "Szürke hétköznap" pedig nincs, mert minden nap mást és mást tartogat a számunkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése