Ezen beírásom a segítőkről, szakemberekről szól. Hazánkban még mindig tabu témának számít, ha az emberek pszichológushoz, pszichiáterhez fordulnak, ha nem működik az életük egy bizonyos területe. Az már ötven százalék siker, ha az illető ember felismeri azt a tényt, hogy szakemberhez forduljon, és kikérje véleményét a problémájával kapcsolatosan.
A nagy többség még most is úgy tartja, hogy, aki ilyen segítőkhöz fordul az hülye, bolond és egyéb jelzőkkel illetik őket. Mért baj az, ha az ember ki kéri egy kívülálló szakember véleményét? Ő sokkal reálisabb képet ad rólunk, helyzetünkről, mint közeli hozzátartozóink, családtagjaink. Fel merül a kérdés. Ki a jó szakember, segítő? A kínálat széles. Az interneten is számos jó referenciával rendelkező szakember kínálja fel segítő szándékát. Az árak is természetesen változóak. A szakrendelőkben dolgozó pszichológusok, pszichiáterek pedig kevés időt tudnak csak a betegre szánni. Így a "gyógyulás" hosszadalmas.
Most saját példámat írom le ezzel kapcsolatosan. Több mint másfél évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem, hogy kikérjem egy szakember véleményét azon téren, hogy milyen ember is vagyok én valójában. Semmi kétség nem fért hozzá, hogy ki lesz az az ember számomra. Fél év várakozás. Időközben pedig olyan probléma adott, amelyet úgy éreztem, hogy mielőbb meg kell oldani. Az interneten keresgéltem szakembereket. Találtam is egy segítőt, jó referenciákkal,elfogadható áron. Magyarország legismertebb egyetemén végzett. Meg is beszéltük a találkozót. Az első találkozáskor az illető személy szimpatikusnak, segítőkésznek tűnt. Majd elkezdett információkat gyűjteni rólam a beszélgetés alatt. Ez így is természetes. Igen ám, de úgy éreztem, hogy nem figyelt rám, mert állandóan a lap-topjában jegyzetelt. Ezt szóvá is tettem neki.
Majd jött a meglepetés! Váratlanul azt válaszolta egyik kérdésemre, hogy elpazaroltam életem első felét. Mire én: Mire gondol pontosan? A válasz így hangzott:" Nem ment férjhez és nincs gyereke." Bezzeg neki van gyereke, feleség. Én pedig ezt válaszoltam: " Gyerek és férj nélkül is lehet kegysúlyozott életet élni."
Rögtön az agyamba vágott, hogy ilyet nem mondhat egy szakember. Nem találtam hitelesnek, és úgy éreztem, hogy a saját élete sincs igazán rendben. Lehet hogy társfüggő? - fordult meg a fejembe. Igaz volt a találkozásnak pozitív oldala is. Elmondta, hogy én milyen ritka tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkezem és, hogy ezeket ne hagyjam veszendőbe menni. Tény: Ezeket mind tudtam magamról.
Talán a másik alkalommal történt, hogy szóba hozta, hogy ő betöltötte az X.dig évét, és hogy ez milyen kellemetlen érzés. Szíven ütött az eset, és megint eszembe jutott, hogy egy szakember miért viseli ezt oly nehezen. Hogy segít ő, akkor a pácienseinek? Milyen tanácsokkal látja ez a hozzá fordulókat? Részemről ezek után nem volt több találkozás. Nem tudom pontosan, hogy akkor miben is állapodtunk meg. De később többször hívogatott, hogy menjek, és miért nem megyek hozzá. Elmondtam a véleményemet és megköszönte az infókat.
A másik esetet már nem mesélem el, mert azt már itt megírtam korábban.
Tanácsom: Ha tehát bárki úgy dönt, hogy szakemberhez fordul, ha gondjai adódnak, akkor már az első találkozás 10-15 percében le lehet szűrni, hogy milyen is az a segítő személy. Figyel-e rám, érdekli az, amit mondok neki, hogyan reagál az eseményre satöbbi. Már az első alkalom után el lehet dönteni, hogy maradunk-e ennél a szakembernél vagy másikat választunk.
Én megfizettem a tanulópénz, de nem baj. Mert így csak tanultam a történtekből.
Végül de nem utolsó sorban fontos, hogy a segítő személy hiteles legyen. rendelkezzen megfelelő önbizalommal, emberismerettel, önismerettel. Legyen éber, mert ha ez hiányzik belőle az a dolog állhat elő, hogy a páciense fogja őt "bevinni" az erdőbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése