Közöny megléte napjainkban

Nem tudom, hogy feltűnt-e már önöknek, hogy az elmúlt évek során az emberek milyen közömbössé váltak. Ezen jelenség már nem csak a kisebb-nagyobb városokban figyelhető meg, hanem az apró falvakban is. Korábban a kisebb településeken élők közvetlenebbek, segítőkészek voltak egymás irányában. Mostanság mi tapasztalható. rosszindulat, irigység, érdektelenség más emberek és problémák irányában. Az emberek bezárkóznak az otthonaikba, és csak saját magukkal foglalkoznak, vagy a média által nyújtott agymosásos műsorokat nézik. Nem érdekli őket, úgy mond semmi! Sem az emberek, sem pedig a különböző programok. Az emberek életében beköszöntött a közöny.

Most éppen advent másik vasárnapját írjuk. Közeleg a karácsony, amikor már lassan a vízcsapból is az folyik, hogy milyen fontos szerepe van a szeretetnek az éltünkben. Ilyenkor a legtöbben próbálják a legjobb arcukat mutatni, hogy milyen jók is vagyunk, de mindezt csak egy szerepjáték.(de ez majd egy későbbi blogtéma lesz.)

Valóban ilyen közömbösek vagyunk egymással, vagy csak elfojtjuk a belső érzéseinket? Válaszom: Is, is! Nem azt akarom most mondani, hogy úton-útfélén segítsük bárkinek. Nem erről van. Vagyis nem fizikális vagy pénzügyi értelembe vett segítségre gondolok. Egy példa: Nem kell a minden utca sarkon ülő-álldogáló hajléktalannak pénzt adni, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket. A legtöbb ember nem erre vágyik. Elég ha, kedvesen rámosolygunk emberekre, megkérdezzük hogy van, váltunk velük pár mondatot, és ettől mindkét félnek jobb lesz a közérzete. Csak figyelni kell a másik reakcióját a visszacsatolásról.

Az ember társaslény. Szüksége van emberi kapcsolatokra. Régen ez másként működött, Az emberek összejártak. Beszélgettek, közös programokat csináltak, segítettek egymást jóban,rosszban. Nem is küszködtek depresszióval, frusztrációval, és különböző pszichés problémákkal.
Mára ezek a szokások kihaltak.

Most a karácsony közeledtével, iktassuk ki a közönyt az életünkből. Legyen pár szó szavunk másokhoz, figyeljünk oda rájuk, mosolyogjunk, törődjünk velük! Ugyanis a törődés, odafigyelés hiánya vezet a közöny kialakulásához. Amennyiben nem változtatunk ezen gondolkodásunkon, előbb -utóbb minden ember életébe beköszön a közöny. Ilyen lelkiállapotban élni pedig nap, mint nap maga a pokol.


Képforrása: pixabay.com