Majd egy idő után minden változáson áteső ember eljut egy olyan szintre, amikor a saját képére, gondolkodás, érzelem világára akarja a másik embert megváltoztatni. Még a legbeavatottabb szakemberek is beleesnek ebbe a hibába, hogy a saját képmásukra, gondolkodásukra akarják átformálni a hozzájuk fordulókat. De a változásokon áteső átlag ember is szintén beleesik ebbe a csapdába. Ez szintén egy óriási nagy hiba, mert minden ember más és más, látás móddal, gondolat- érzelem világgal rendelkezik. Nem vagyunk egyformák. Mindenki külön külön egyéniség a földi életben.
Amikor én is lelki fejlődésem göröngyös útjait jártam, szintén bele estem ebbe a hibába. Próbáltam az emberek gondolkodás módjára úgy hatni, hogy gondolkozzanak úgy az élet dolgairól, ahogyan azt én teszem. Erőfeszítéseket tettem annak irányában, hogy segítsek nekik a problémájuk megoldásában úgy, hogy ők engemet nem hatalmaztak fel rá. Ez részemről egy óriási hiba volt. Mert a környezetem ezt úgy élte meg, mintha erőszakosan bele avatkoznék az ő magánéletükbe. Erre a felismerésre idővel rá kellet, hogy jöjjek, ha jót akartam magamnak. De ezt hibát a mai napig nem bántam meg, mert ezáltal tudtam fejlődni.
Minden embernek előbb-utóbb rá kell jönnie arra, mi mindannyian külön egyéniségek vagyunk, tele jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt. Más gondolkodás móddal látjuk, éljük a napjainkat.
Főleg gondolok most olyan segítőkre, szakemberekre, vagy olyan személyekre, akik bármilyen szinten emberekkel állnak kapcsolatba, hogy soha semmit ne erőltessünk rá a másik emberre. Legyen szó vallásról, politikáról vagy bármiről. Lehetőségeket ajánljunk nekik fel, amiből ők majd eldöntik, hogy milyen irányba mozdulnak el. Az soha sem biztos, hogy a mi irány vonalunk csak a jó. és a többi ember meglátása nem jó. Nem szabad senkit sem lenézni azért, mert ő más elveket, nézetek vall. Az az ő saját magánügye, és fogadjuk el úgy ahogyan van. Minden embert a saját maguk valóságában fogadjuk el. és meglátjuk, hogy mennyivel könnyebb lesz ezáltal az életünk.
A jó segítő, aki tisztába van a saját képességeivel, adottságaival, akkor lépéseket tesz az irányba, hogy más irányba terelje a hozzá forduló embereket, de azt is tudnia kell, hogy mindig az egyén dönt a sorsát illetően. És soha nem erőszakos, hisztériás a klienseivel. Nem mondja azt, hogyha ezt nem így és így teszed, csinálod a dolgaidat ahogyan én, akkor nem foglalkozom többé veled. Ezt csak akkor teheti meg, ha a páciense semmibe veszi a segítő jó szándékát. Ilyen esetekben ezt feltétlen meg kell tenni, Nincs mese!
Engem személy szerint bánt, és zavar a politizálás. De most mégsem tudok elmenni szó nélkül egy-két ilyen téma mellett. Az "átlagemberek" a közösségi portálokon elkezdtek durván politizálni. Ki jobbra, ki balra tart. Nem vagyunk egyformák. A baj csak az, hogyha egyik, másik ember más véleményen van, akkor jönnek durvábbnál, durvább, fület bántó, mocskos szavak, lejáratások. És miért is? Mert az az ember mást vall és mást lát az adott dologból. Nincs ezzel semmi baj, csak fogadjuk el őt olyannak amilyen. Ne akarjuk megváltoztatni mindenáron. Abból soha, semmi jó nem sül ki.
A változtatás meglépésének első lépcsőfoka az, hogy elfogadom magamat úgy ahogyan vagyok, elfogadom a többi embert a maga valóságában, és nem akarom erőszakosan, erőnek erejével megváltoztatni. Ha továbbra is bárki erőszakosan akar, bárkit letéríteni a saját útjáról, akkor egyszer csak azt veszi észre, hogy az élete kudarcokkal van tele. Miért is? - mert az erőszakossága miatt hiteltelenné válik. Ha pedig valaki egyszer elveszítette a hitelét, akkor azt már csak komoly, hosszú ideig tartó munkával tudja visszaszerezni.
Tehát, fogadjunk el mindenkit olyannak, amilyen, és ne akarjuk az ő gondolkodás módját bármi áron megváltoztatni a saját képmásunkra.
Képforrása: pixabay.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése