eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2013. február 9., szombat

Az érzelmek kimutatása - az fontos

Érzelmek kimutatása.Ez az, amiről sem beszélni nem szeretünk, sem pedig az adott esetben kimutatni. A ma emberének nagy része érzelem mentesen él, mert attól fél, hogyha kimutatja az érzelmeit, akkor sérülni fog. Ez részben igaz, részben nem. Mert mi van, akkor ha kimutatom az érzelmeimet az adott személy iránt, de az nem viszonozza? Semmi sem. Mert akkor tanulok belőle, hogy rosszkor, rossz időben mutattam ki az érzelmeit, és máskor figyelek a jelekre. Vagy van a másik lehetőség, hogy az az adott egyén nem érdemli meg azt, hogy érzelmeimet kimutassam irányában.

Most nem akarok az érzelmek típusairól beszélni, mert már korábban ezt megtettem. Van a verbális és nonverbális érzelmek megélésé, kimutatása. Én úgy látom, hogy mindkét érzelem kimutatása problémát jelent, mind a fiatalok, mind az idősebb generációk esetében. Egyszerűen félnek, mint az érintéstől, mind a szavakkal kimondott érzelmi szituációktól.

Most egy történetet mesélek el, ezzel kapcsolatosan. A történet szereplői Nóra, és Miklós, akiknek a történetéről már írtam korábban. Az már bizonyára ismert, hogy Nóra élete nagy szerelmét élte át, miközben ez Miklós részéről nem így történt.
Egy alkalommal, amikor egy hétvégére elutaztak, akkor  még Nóra nem gondolta, hogy ez lesz élete legnagyobb meglepetése. Persze, ez nem pozitív értelembe véve. Nóra napok óta lázban égett, és alig várta a várva várt napot. Számolta napokat, órákat. Végre elérkezett a megbeszélt időpont. Sajnos már a kezdett sem valami jól indult. Miklós már rövidell az elindulás után jelezte, hogy visszafordulhatunk, ha meggondoltad. - mondta Nórának. Nóra pedig így válaszolt: Szeretném magamat jól érezni. Így folytatták az útjukat, és megérkeztek a szállodában. Miklós már teljesen lázban égett. Csak, hogy nem olyan értelemben, ahogyan ezt Nóra elképzelte. Miklósnak "csak" a szex kellett volna. Nóra pedig egy érzelmes nő volt, aki vágyott volna a férfi simogatásaira, csókjaira. dicséreteire.

Mivel Nóra nem egy "maradi gondolkodású" nő volt, így ő tette meg az első lépést. Kezdeményezett. A férfi nyakában ugrott, és megakarta csókolni a férfit. Az pedig a nőt eltaszította magától. és így válaszolt: ezt én nem akarom. Nórának földbegyökerezett a lába, és ott áll ledermedten. Nóra eddigi életében ilyen esettel még nem találkozott. Hogyan lehet ez? - kérdezte magától. Miért nem akar vagy nem mer egy pasi megcsókolni egy nőt? - ezek a gondolatok foglalkoztatták az agyát egész délután. Majd elérkezett az este, amikor Miklós közelíteni akart Nórához. És akkor derült ki, hogy a pasinak az értelmi intelligenciája közel jár a nullához. Abszolút tájékozatlanságra utalt a viselkedése. És nem a fiatal generáció tagja volt.  Valahogy az volt az érzésem, hogy ő az addigi életét olyan "kakas-tyúk" viselkedése alapján élhette.


 A mostani történetet azért írtam le, mert bizonyára mások is kerültek már ilyen szituációba. Érezhették magukat kellemetlen helyzetbe, és okolhatták magukat, hogy most ez miért is történt. Az eset óta már tudva lévő, hogy az a pasi, aki a fentiekhez hasonlóan viselkedik, az arra utal, hogy érzelmileg nem vált le az anyjától. és komoly gondjai vannak e téren az anyjával. Ugye erre sokan nem is gondolnak, ahogyan Nóra sem gondolt erre. Az érzelmeink kimutatásának a megtanulását pedig a családból viszi magával minden ember. Ha ezt nem látja, és nem tanulja meg, akkor egy "szegény" emberként fog vegetálni a kapcsolataiban.

Az érzelmek kimutatása az fontos. Olyan ez, mint, amikor azt mondom a másiknak, hogy mennyire szeretem, de soha nem ölelem át. Vagyis mondhatom úgyis, hogy hiába mondom el szóban a társamnak, páromnak, hogy mennyire szeretem, és fontos nekem, ha soha nem ölelem át vagy nem csókolom meg.

Nincsenek megjegyzések: