eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2013. április 8., hétfő

Büszkeség, hiúság

Büszkeség, hiúság ezt a két alapvető személyiségvonást az emberek döntő része a minden napokban összekeverik. Pedig, ha jobban megvizsgáljuk ezen tulajdonságoknak a vetületeit, teljesen más ember típus ismerhetünk meg ezen tulajdonságok mögött.

Büszkeség?- Mit is takarhat ez az emberi tulajdonság? Helyesen használjuk-e ezt a jelzőt az emberekre vonatkoztatva? Van-e ma Magyarországon olyan nő, férfi, aki elmondhatja magáról, hogy büszke vagyok magamra. De nézzük sorjában a tényeket!
Azaz ember, aki azt mondják, hogy büszke, az nem biztos, hogy saját magára is büszke az élete területein. Lehet, hogy csak hiú. A hiúságra utaló mondatok árulkodnak erről elsősorban. " Én vagyok a legszebb. Én vagyok a legokosabb. Én vagyok a legcsinosabb". És ehhez hasonló mondatok hagyják el a hiú ember száját.

Ellenben a büszkeség teljesen mást rejt maga mögött. A büszkeség azt jelenti, hogy az adott ember jól érzi magát a bőrében, rendelkezik megfelelő önbizalommal, és elégedett önmagával az élete minden területén, mert minden tőle telhetőt megtett azért, hogy jól is érezze magát. És este is nyugodt szívvel néz bele a saját tükrébe. Sajnos manapság kevés férfi, nő mondhatja el magáról, hogy büszke vagyok magamra, mert ezt, és ezt elértem az életemben. Olyan dolgokat teremtett, hozott létre az életében, amit még a legmerészebb álmaiban sem gondolt volna. Persze az megint más lapra tartozik, hogy az ilyen beállítottságú embereket a nagy többség nem kedveli, mert egy erős, határozott egyéniségű személyiség tükröződik vissza a külvilág felé. A büszkeség eléréséhez azonban az önbizalom megléte még kevés, kell hozzá megfelelő bátorság is. Ha pedig valaki gyenge az gyávaságra utal. A gyáva ember pedig mindig próbál másoknak megfelelni, Mígnem az állandó megfelelni vágyás miatt nem tudja megvalósítani magát.

A napokban egy közösségi portálon folytatott eszmecsere során voltak olyan hozzászólások, amikor azt tapasztaltam, hogy vannak emberek, akik keverik a fogalmakat. Ezt volt a büszkeség, hiúság esetében is, és azért gondoltam írok egy bejegyzést a témáról. Volta olyan hozzászóló, aki azt írta, hogy egy nő ne legyen büszke magára, mert az már hiúság. A hiúság pedig már az ördög műve. Az ilyenfajta kijelentéseken, hozzáállásokon teljesen ki vagyok akadva. Ilyeneket állítani a huszonegyedik században. Hát olyan érzésem van mintha a fekete középkorban élnénk. Egy nő pedig végképp ne legyen büszke magára.- gondolják ezt jó párán. Inkább legyen csicska, mert arra alkalmas. A gondolkodás mód az kétségbe ejtő.

Én azt mondom, hogy minden nő, férfi legyen magára büszke, akik bármit is elért az életében. Legyen büszke magára, a tartására, gerincére, határozottságára. És legfőképpen arra aminek született, ha nőnek, akkor arra, ha férfi, akkor arra. Bár az is tény, hogy a nő, a férfi sem a nemiségétől nő, hanem a gerinctől, határozottságtól, tartástól, kisugárzástól. Ezek pedig mind tanulandó, fejleszthető folyamatok. Rajtunk múlik, hogy akarunk-e magunkra büszkék lenni, vagy nem. 

2 megjegyzés:

MICA írta...

"A gyáva ember pedig mindig próbál másoknak megfelelni, Mígnem az állandó megfelelni vágyás miatt nem tudja megvalósítani magát." Na most jól találva érzem magam. :( :) Ezt akár Csernus is mondhatta volna! :)

eva írta...

Nem lehet mindig, mindenkinek megfelelni? mert akkor nagyok lesznek mások elvárásai felénk, így bele kerülünk egy mókuskerékbe és soha nem tudunk majd kiszállni belőle. Az ember csakis saját magának feleljen meg elsősorban. Én is jártam hasonló cipőben.