eva-horvath.blogspot.com

2012. december 29., szombat

Számvetés időszaka

Most, hogy már csak két nap választ el bennünket az új évtől, minden ember készít magában egy számvetést. Átgondolja, hogy milyen volt ez az éve, mi jót, rosszat tartogatott neki az ó év, és hogyan tudta ezeket a problémákat megoldani és túllépni rajtuk. Mindannyiunk életében bizonyára voltak az évnek jobb része is, de voltak úgymond keményebb, megpróbáltatásokkal teli időszakok is. És ez valójában így van rendjén, mert a megpróbáltatások nem mások, mint próbatételek mindannyiunk életében. Az élet igazából így tesz próbára bennünket, és azt hogy valójában milyen emberek is vagyunk.

Én már az elmúlt napokban elgondolkoztam azon, hogy számomra mit is tartogatott a hamarosan búcsút intő ó év. Nos, nekem is volt jó, rossz periódusom egyaránt. Kezdjük a jóval. Magam részéről már azzal is elégedett vagyok, hogy hál istennek egészséges vagyok. Van hajlék a fejem felett, és tudok mit enni, és örülök az élet apró dolgainak egyaránt. A megpróbáltatások az én életemben is voltak. Rögtön az év elején, volt egy csuklótörésem, amelynek rögtön tudtam, hogy üzenet értéke volt. Valószínű túlhajtottam magamat, nem figyeltem oda az intő jelekre, és az univerzum úgy hozta tudtomra. hogy pihenjek, és magamra figyeljek. Valójában az a pár hét arra volt jó, hogy megtudjam kik azok az emberek akikre számíthatok, és kik akikre nem. Elérkezett az idő arra, hogy takarítsak az életemben. Emberek tűntek el
és jöttek újak.

Munkámat illetően elmondhatom, hogy elégedett vagyok. Jó látni, amikor a vendégek mosollyal, és elégedett arccal távoznak tőlem. Ha pedig még külön meg is köszönik a munkámat, az még sokkal jobb, mert azáltal tovább nő az ember önbizalma. Most pedig már tudom, hogy nekem ez minden nap kemény melót jelent, de így van értelme az egész dolognak. Ha ma jól végeztem a munkámat, holnap és holnapután is jól kell, hogy végezzem, mert mindent csak egyre napra lehet elérni. Bizonyára nincs olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg az emberek rossz indulatát, irigységét, gonoszságát a munkahelyén. Ebből nekem is ki jutott. Tudvalévő, hogyha van olyan ember a munkahelyi kollektívában, aki más, mint a többi ember, akkor kinézik, és megpróbálják minden áron "eltávolítani" a csapatból. Csupán azért, mert az a másik mosolyog, jól érzi magát a bőrében, és nem panaszkodik. Hála a jó égnek ezekből a megpróbáltatásokból is pozitívan jöttem ki. Valahol büszke voltam magamra, mert pár évvel korábban ilyen konfliktusokat nem tudtam ilyen határozottan megoldani. És itt van az eredménye annak, hogy képezem magamat, átviszi a tanultakat a mindennapi életemben, és naponta dolgozom magamon.

Teljesen mindegy, hogy kik voltak azok az emberek, akik ártani akartak nekem, mert én nem haragszom rájuk. Hiszem az ő viselkedésükből lehet csak igazán tanulni. Tükröt állítanak ezzel magukról másoknak, hogy milyenek ne legyünk. Másrészt megtudom, hogy azaz ember milyen is valójában. Tény, hogy nekem kemény négy hónap volt ez az állapot az életemben. De ezáltal megint tanultam, és erősödtem. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy az emberek olyanok, amilyenek, és csak lassan-lassan jön el azaz idő, amikor változni fog az emberek felfogása sokféle tekintetben.

Még két nap és újra itt az új év. Hogy mit hoz? Nem tudhatjuk, csak annyit mondhatok, hogy mindenkinek olyan lesz az új éve, amilyet csinál magának. Problémák jönnek-mennek. A megpróbáltatások minden nap várnak ránk. Csak rajtunk múlik, hogy hogyan állunk hozzá a problémák megoldásához. Valójában nincsenek is problémák, csak lehetőségek. A problémákat csak mi gyártjuk. A lehetőség pedig magban hordozza a szabadság meglétét, mert választhatok, hogy melyik úton haladjak tovább.
Kívánok mindenkinek megmérettetésekben és pozitív élményekben gazdag új évet! Ha pedig több lesz a negatív esemény az sem baj, mert általa tanulunk belőle, és erősödünk.

Nincsenek megjegyzések: