eva-horvath.blogspot.com

2012. május 4., péntek

Kapzsiság

Kapzsiság azaz életforma, amely egyre jobban elharapódzik Magyarországon. A legtöbb embert a pénzszerzésen kívül alig érdekel valami. A kapzsi ember ilyen kifejezéseket használ. Nekem legyen a legtöbb pénzem. A legnagyobb házam, autóm, nyaralóm. Bármi áron szereti megszerezni magának azt, amit elszeretne érni. Még úgy is, hogy másokon áttapos, nem törődve a másik ember lelkivilágával.

A kapzsi embert valamilyen betölthetetlen űr hajtsa. Egyetlen célja az, hogy minél több pénzhez jusson, és az, hogy a megszerzett javait a lehető legjobban magához zsugorítsa. Az ilyenfajta viselkedésnek is van lelki mozgató rúgója. Feltehetően az adott egyén gyerekkorában nagyon szegényes életkörülmények között élhetet. Nem kaphatta meg a szüleitől, amit szeretett volna. Vagy lehetséges egy szeretethiány megléte is. A szeretethiány pótlása pedig abban mutatkozik meg, hogy a megszerzett pénz válik a szeretet tárgyává. Ha azonban ezt a problémát nem kezeli az illető ember normális keretek között, akkor a kapzsiság és a pénz szeretete akár kórossá is válhat. Az ilyen viselkedéssel megáldott ember az én szememben egy szegényes lelkülettel bír. A pénzen kívül egyetlen motivációja sincs az életben. Nincsenek tervei, céljai. A gondolatát csak az tölti ki, hogyan tudna minél több pénz keresni. A végén pedig eljut odáig, hogy idegileg felőrlődik.

A kapzsiság megléte az korosodással egyre jobban a felszínre tör. Bár az sem kizárt, hogy azaz ember, aki idős korában kapzsivá válik, az fiatalabb korában is az volt, de vagy nagyon jól titkolta vagy a környezetében élők nem figyeltek fel rá elégé. Én is ismerek nem gy olyan személyt, akiknél egyre jobban eljön a kapzsiság, fukarság. Már pár száz forinton is képesek hezitálni, hogy az adott szituációban ki jár jobban anyagilag. Számomra az ilyen viselkedési forma szegényes, és szánalmas ,és az illető belül nagy lelki szegénységben él. Semmi öröme nincs az életben. (talán csak a pénz megléte). És vajon minek tud örülni az ilyen ember az életben? Vagy ismeri-e azt a szót, hogy öröm? Nem, nem ismeri, sőt semmilyen örömforrás nincs az ilyen ember életében, és az egész életét lelki szegénységben éli le.

Én úgy vélem, hogy a pénz megléte bizonyos szintig elfogadott. Ha tudjuk megfelelően kezelni, és élni a pénz adta lehetőségekkel, akkor nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, amikor már kényszeresen kapzsivá, önzővé válik az ember, és nincs a lelkében szeretet. Nem régen olvastam egy keleti bölcseletet, amely igaz hangzik: " Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Majd a pénzét feláldozza az egészségéért." Lehet, hogy nem pontos az idézet, de a lényeg az benne foglaltatik. Tehát érdemes elgondolkozni azon hogy mi vár egy kapzsi emberre. Minél jobban kuporgat bárki, úgyis előbb-utóbb elveszik tőle.

Nincsenek megjegyzések: