eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2012. május 20., vasárnap

Pszichológus vagy pszichiáter?

Amikor valaki felismeri, azt a tényt, hogy az élete bizonyos területein nem működnek a dolgok,,és rosszul érzi magát a bőrében, akkor ha kellő felismeréssel rendelkezik azt mondja, hogy elmegyek egy szakemberhez segítséget kérni. Ez eddig rendjén is van. A kérdés csak az, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljunk-e? A hétköznapi életben ezt a két segítői munkát gyakran keverik az emberek. Pedig van különbség a kettő között.

Nézzük először meg, hogy a pszichológus munkájához milyen végzettség kell. A pszichológusokat egyetemeken képezik, általában a bölcsészkaron. A képzés öt évig tart. Ilyen alapesetben a pszichológus csak egy "alap" képzést kap, amivel azonban már eltud helyezkedni. Majd ezt követően, aki tovább szeretné magát képezni valamilyen szakirányban, annak még el kell végezni az általa kiválasztott szakirányt. Ezek után még elvégezhet két évet, hogy klinikai szakpszichológus legyen. Nagy vonalakban ennyit az képzésekről. A pszichológus különböző pszichés problémákkal foglalkozik, és a beszélgetések során tárja fel a páciensei lelki problémáját. Gyógyszert nem írhat fel. És olyan esetekben sem segíthet, ahol már pszichiáter munkájára van szükség.

A pszichiátereket orvosi egyetemeken képezik. Vagyis orvosi képzésben részesülnek. Van az általános orvosi képzés. Utána van a szakosodás, és doktori cím megszerzése. Ez úgy kb 10 évet ölel fel az ember életéből. Általában úgy 27-28 éves korban tudnak munkában állni a végzett hallgatók.
A pszichiáter és pszichológus között az is egy különbség, hogy az olyan betegségeket, mint a depresszió, szkizofrénia, és különböző elmebetegségek gyógyítása már a pszichiáterre tartozik. És ne felejtkezzünk el a drog-alkoholfüggőség kezeléséről sem. Bármilyen antidepresszáns gyógyszer felírását csak pszichiáter teheti meg.

Pszichológus vagy pszichiáter? - tettem fel a kérdést. Teljesen mindegy, hogy kihez fordulunk a problémáinkkal. Az a fontos, hogy bízzunk az adott egyénbe, és ha elégedetlenek vagyunk, mind a szakember személyével, mind a munkájával, akkor nem habozzunk azt a tudtára hozni. Ilyen esetekben válasszunk más terapeutát. (Egy korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy mi jellemzi a jó segítőt. "Ki a jó segítő címmel). Itt szeretném megjegyezni, hogy az a tapasztalatom, főleg a lakóhelyem környezetében, hogy pszichiáterek nagyon gyógyszer centrikusak. Ha valaki életvezetési problémájával keresi fel a szakembert, akkor vagy antidepresszánst ír fel a páciensnek vagy csak legyint a problémájára. Sajnos sokan ezért is nem fordulnak szakemberhez időben a kisebb lelki problémájukkal, mert félnek, hogy kinevetik őket.

Én személy szerint arra is rájöttem, hogy nem mindegy az sem, hogy mint pszichológus ki, hol szerezte meg a diplomáját. Lehet, hogy hülyén hangzik az állításom, de a tapasztalataim erre döbbentettek rá. Már köztudott, hogy régóta csiszolom magamat, és sok pszichológiai témájú könyvet olvasok és járok ilyen előadásokra. Az is ismert, hogy kit tartok a mesteremnek. De, hogy ne legyek elfogult más szakemberektől is olvasok, és ezáltal is fejlesztem magamat. Így sokszor egy-egy témában összevettem az olvasottakat, tanultakat. Mára eljutottam oda, hogy már pár oldal olvasása után tudom, hogy az adott szakember hol végzett. Az ismert egyetemünk az ELTE, jól képzett szakembereket ad, de túl tudományos, és ilyen módszerekkel próbál segíteni az embereken. És egy átlagos végzettséggel bíró embernek ez túl bonyolult. Sőt én úgy látom, hogy vannak olyan módszerei is, amelyek a mai életben már nem állják meg igazán a helyüket. Nagyon értékelem az olyan szakembereket, akik a keleti filozófiát is hasznosítják, mind a magán, mind segítői munkájukban. Az pedig külön jó, ha a saját tapasztalatai által próbál egy segítő a pácienseinek irányt mutatni.

Végül is teljesen mindegy, hogy melyik típusú segítőt választja az ember. A lényeg a hit, és a bizalom. Ha pedig ez bármelyik félnél meginog, akkor érdemes más segítőt keresni.

Kép: pixabay.com

Nincsenek megjegyzések: