eva-horvath.blogspot.com

2012. június 27., szerda

Feltöltődés, nyaralás, kikapcsolódás

Most, hogy már itt van a tikkasztó kánikula ideje, és vége az iskolának, így sok család választja a közös nyaralást, kikapcsolódást. Sokan ilyenkor próbálják bepótolni az év közben elszalasztott együttléteket, beszélgetéseket, közös programokat. Pedig, ami már elmúlt azt sohasem lehet bepótolni. Azt csak mindig az adott napon lehet megtenni. Ami ma elhalasztottam, azt nem lehet holnap vagy holnapután bepótolni.

Itt a nyaralás szezonja. Aki még még anyagilag megtudja engedni magának a közös nyaralást, az elutazik valahová, hogy "feltöltődjön" energiával. De valójában jó a közös nyaralás, fel lehet töltődni, vagy csak egy "kötelező" rítus az egész? Engem ez a téma nagyon sok év óta foglalkoztat. De a megfigyeléseim azt támasztják alá, hogy több probléma, nézeteltérés ilyenkor a családok között, mint az év többi napjaiban. Ilyenkor jön elő a sok-sok év közben elfojtott, lenyelt problémáknak a halmaza. Majd ezt példákkal is alátámasztom.

És vajon a közösen eltöltött nyaralás hoz lelki feltöltődést? Én azt mondom, hogy nem, mert a problémák, amelyek korábban is jelen voltak az életünkben, azok egy nyaralással nem oldódnak meg. Ezeket mindenkinek saját magának kell lerendeznie a lelkében. Az is megfigyeltem már a régóta várt nyaralás sokszor nem úgy alakul, ahogyan elképzeltük. Sőt rosszabb lesz a lelkivilágunk, mint korábban volt. Ez pedig a lelki béke hiányára vezethető vissza. Sokan mondják azt. hogy elutazom egy kicsit, és akkor megnyugszom. - igen, de ez csak rövid ideig tartó nyugalom lesz.

Hiába utazik el valaki egy-két hetes turista útra, az élete ettől nem fog megváltozni. Van egy ismerősöm, aki sok problémájára való hivatkozással elutazott, hogy majd kipiheni magát, és rendbe teszi a lelkét. Az illető személy merev, görcsös, rugalmatlan, nem igazán közösségi ember. El is ment az útra. és amikor visszatért semmiféle pozitív kisugárzást nem vettem észre az arcán. Ugyanolyan búval bélelt, faragott bábu arcát mutatta, mint korábban. A szeme szintén halott volt, nem telt meg örömmel, boldogsággal. Ez pedig jól érzékelhető minden ember kisugárzásán.

A másik tipikus eset, amikor a családok közös nyaralásra mennek, mert ez "menő" teljesen mindegy, hogy jól érzik-e így magukat vagy nem. Szintén ismerős család esetét írom le. A család pár évvel ezelőtt elment Horvát-országba nyaralni. Két szülő, és két kamasz gyerek. De hozzáteszem az apának semmi kedve nem volt az egész utazáshoz. Majd a nyaralás befejezte után, össze futottunk az utcán - és megkérdeztem, hogy milyen volt a nyaralás? Azt válaszolta - "hogy van, aki kipihente magát, és van aki nem." Látom! - válaszoltam. Tényleg?- kérdezte ő. A feleség az "anyu" mindig programokat tervezett, és mivel nem tudott vezetni, csak támaszkodott a férjére, akinek ez már túl fárasztó volt, és nem tudott pihenni. Kérdezem én: mit ér egy ilyen nyaralás? Semmit. Csak divat, és megszokás.

Mit tegyünk, ha nem tudunk elutazni nyaralni? Lehet-e így feltöltődni, kikapcsolódni?
Én azt mondom, igen. Ha otthon vagyunk szabadságon, akkor ne a munkáról szóljon minden, hagyjuk egy kicsit a fenébe. Legyen közös reggeli a családdal, terített asztallal, jó hangulatú beszélgetésekkel ötvözve. Csinálhatunk közös főzős programokat, amelybe már a gyerekeket is be lehet vonni, ők örömmel veszik, ha segíthetnek. Készítsünk olyan ételeket, amelyekre év közben nincs vagy kevés időnk van. Ha kerttel rendelkezünk, akkor jó program a gyümölcs szedés, így a gyerekek nem tv-ben látják, hogy mi milyen gyümölcs. Menjünk e kirándulni a hegyekbe, erdőkbe, folyópartra, így közelebb kerülünk a természethez, növényekhez, állatokhoz. Szóba jöhet a vad kempingezés is, aki szereti az efajta élet módot. Számos olyan program van, ami nem fér bele a felsorolásba. Mindenki keresse meg a magának megfelelő elfoglaltságot, közös programot.

Tehát: a lényeg nem az, hogy ki hol, hogyan töltötte el a szabadságát, hanem az, hogy ki hogy érezte magát, és milyen élményeket szerzett. Mert ebből a megszerzett élményekből fog "táplálkozni" a hideg, téli, szürke napokon. A drága utazások pedig csak a divatról, és flancolásról szólnak. Ja, és a fényképek mutogatásáról.

Nincsenek megjegyzések: