eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2011. december 10., szombat

A szülő feladata a felvilágosítás!

Korábban már beszámoltam arról, hogy az iskolákban bevezetik a családi életre való nevelést, mint tananyagot. Már akkor kifejtettem erről a gondolataimat. Most is azon az állásponton vagyok, hogy ez első sorban a szülők feladata. Mivel e témában többen jelezték, hogy írjam le ezzel kapcsolatosan a meglátásaimat, illetve a saját tapasztalataimat, ezért úgy döntöttem, hogy most erről fogok írni.

Bizonyára már mindenki megtapasztalta, hogy a mai gyerekek jóval korábban érnek, mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt. Ezek a tények mind a lányokat, mind a fiúkat nézve igaz. Mostanság a lányoknak az első menstruációja már 9-10 éves kor körül megjelenik. Korábban ez 12-14 életévben volt tapasztalható. Ennek egyenes következménye, hogy a szexuális élet is egyre jobban előretolódik. Már 13-14 évesen szexuális életet élnek a gyerekek. Arról nem is beszélve, hogy ebben a korban már fogamzásgátlót szednek a lányok vagy túl vannak az első abortuszon. De vajon a szülő kellő képen felvilágosította-e a gyerekét e téren. A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos nem. A szülők nem mernek erről nyíltan beszélni a gyerekeikkel, szégyellik magukat, vagy nem rendelkeznek megfelelő kommunikációval e téren. Akkor honnét fogja ezt megtanulni a gyerek? - Leginkább a barátaitól, osztálytársaitól, és a pornóból.

A szülök sok esetben nem is tudják, hogy milyen kárt okozhatnak a gyerekeik életében, ha nem beszélnek nekik ezekről a dolgokról. Gondolta volna azt valaki, hogy első sorban az apa feladata lenne az, hogy a lányát felvilágosítsa szexuálisan. Neki kellene elmagyaráznia, hogy mikor, mit akar egy fiú tőle bizonyos helyzetekben. Például: Milyen jelek utalnak arra, hogy a fiú csak meg akarja szerezni a lányt egy éjszakára vagy esetleg tartósabb kapcsolatot akar létesíteni. Ebbe a szituációba a legtöbb lány beleesik. Sokan nehezen is viselik ezt a megaláztatást. Az apa feladata az is, hogy beszéljen a fiával arról, hogy hogyan hódítsa meg a lányokat, illetve a bennük zajló biológia változásokról is beszéljen. ( fiuknál a merevedés)
És most jönnek az anyák: Nézzük a fiúk esetében! Mi a teendője egy anyának. Elsősorban az, hogy elmondja gyerekének, hogy a lányok másként működnek. Náluk az érzelmek kimutatása dominál, ez a fontos. A fiúknál inkább a látvány. Például: a fenék, mell, csípő, lábak látványa hozza őket izgalomba. Tehát egy fiúnak az anyja mondja el. hogy milyen fontosak a simogatások, ölelések, csókok, cirógatások, dicséretek satöbbi. Ezek nélkül egy nő sem működik.
És mit mondjon egy anya a lányának: Az, hogy fedezze fel a testét,mielőtt szexuális kapcsolatot létesít, Ismerje meg önmagát, hogy neki mi a jó, és mi okoz örömet számára. Ezt egy fiú sem fogja kitalálni magától. (Bár sokan így gondolják) Persze az sem mellékes, hogy a férfiak is másként működnek, mint mi nők. A lelkizést nem szeretik, azt hagyjuk meg a barátnőink számára.

Sajnos a saját tapasztalataim is azt támasztják alá, hogy a felvilágosítások elmaradása végett egy életen át megszívja az ember fia-lánya. Nekem az apám ilyen témáról nem hogy nem beszélt, de még hallani sem szeret/szeretett róla. Az anyámnak pedig ezen a téren szerintem nem voltak megfelelő tapasztalatai, és abban az időben még szakkönyvek sem álltak az emberek rendelkezésére.Az anyámnak az apám volt az első és egyetlen férfi az életében. Az én életemben is voltak olyan pasik, akiknek csak a dugás lett volna a fontos, de hál' Istennek, hamar túladtam rajtuk. Nagyon sok mindenre felnőttként jöttem rá, úgy hogy vagy megtapasztaltam dolgokat, vagy olvastam róluk. Személy szerint nekem nincsenek e téren jó tapasztalataim, mert elmaradt a felvilágosítás.

Természetesen tudom, hogy sok szülőnek ez a téma szálka lesz a szemében. De úgy tapasztalom, hogy mindig jobb a könnyebb utat választani, mint a felelősség felválalását. . Könnyebb a gyógyszert felíratni a lánynak, mit elmondani, hogy mi hogyan működik. De ezt csak akkor tudom megtenni, ha hiteles vagyok a gyerekem szemébe, mert különben nevetség tárgya leszek
Magyarországon erről a témáról még mindig nagyobb tabu beszélni, mint a drogról. És a huszonegyedik században élünk.

Nincsenek megjegyzések: