Olvastam valahol, hogy vannak férfiak, akik viselkedésüket illetően nagyon is hasonlítanak a papucsállatkákhoz. Amikor elolvastam az a cikket, nem egészen értettem a magyarázatot, de később rádöbbentem, hogy bizonyos értelemben igen csak sok pasi hasonlít ezekre az egysejtűekre. És a hasonlóság köztük? A papucsállatka is ha megvilágítják, akkor gyorsan a sötétbe húzódik, és csak ott érzi jól magát. A fény megléte is azt jelenti, hogy ott gyorsan fény derülhet az emberek mindenféle tetteire, cselekvéseire, vagyis lelepleződhetnek. De a sötétben lehet manipulálni, hazudni. és más vizekre evezni. A sötét a biztonságot jelenti. A férfi számára mi jelenti a biztonságot? Munka és a szex. Ja, és ha van elég pénzük, még egy jó autó is dukál, lehetőleg minél nagyobb. Ezzel a pasik azt bizonyítják, hogy az irányítok, ők vezetnek.
A pasik nagyon szeretik, sőt élvezik is azt a helyzetet, amikor valamilyen vezető szerepet töltenek be. Ettől ők fontosnak érzik magukat, és a munkán kívül teljesen megszűnik számukra a külvilág. Az ilyen vezető típusú emberek még a szabadságuk ideje alatt sem képesek kikapcsolódni vagy a családjukkal lenni. Úgy érzik, hogyha nincsenek képbe, akkor elveszítik a pozíciójukat, egzisztenciájukat. Az elektronikus világ megadta nekik azt, hogy állandóan képben legyenek, és ne maradjanak le semmiről, ami a munkahelyükön történik, Ott a laptop és a mobiltelefon, és még a világ másik végéből is tud minden fontos dologról. Ezek a pasik egyre kevesebb időt töltenek a családjukkal, ráfogva arra, hogy sok a munka odabent. Amikor eljön az évi rendes szabadság ideje és a család együtt nyaral, a pasinak már a második napon hidegrázása van az együtt töltött napok miatt. Unja az egészet! Ő dolgozni akar, de mind a testnek, mind a léleknek szüksége van pihenésre. Sokszor még a munkaidő eltelte után is bent maradnak dolgozni, csak haza ne kelljen menni.
És miért van mindez így? Azért mert otthon nem működik a kapcsolat. Van egy hárpia feleség, aki csak támaszkodik a férjre, és folyton csak parancsolgat és kiszolgáltatja magát. Ezzel szemben a férj, mint egy papucs meghunyászkodik, de meri megmondani, hogy neki ez és ez az állapot nem jó. Inkább visszavonul, mint a papucsállatka és hagyja, hogy a párja azt tegye vele, amit akar. A házasságok nagy részeben ez a felállás jellemző.
Idővel minden embernél megmutatkozik, hogy ki mennyi erővel, és gerinccel rendelkezik. Ugyanis eljön az az idő, amikor ezen pasik is elérik a nyugdíjkorhatárt. Akkor pedig teljesen egyedül maradnak. Mos mi lesz?- teszik fel maguknak a kérdést. Mit fogok napról napra csinálni? Otthon lenni a hárpia feleséggel minden nap, mikor korábban a hétvége is sok volt. Na nem!- gondolják. És aki megteheti az elmegy öreg matuzsálem szakértőnek, csak hogy otthon ne legyen, ne hódoljon kedvtelésének. Mert így azt érzi, hogy ő még fontos személyiség. A másik nagy tragédia ebben a korban a pasiknál, hogy szembesülnek potenciaproblémáikkal. Akkor pedig megőrülnek és gyorsan orvosolni szeretnék e problémájukat.A férfilét megítélése náluk ettől függ. Az önbizalomhiány, ha volt is gy kevés, újra csökkenni fog. Nem érzik jól magukat a bőrükben. És egyre jobban leépülnek, elszürkülnek. De tenni semmit nem tesznek ellene.
Mi tehát a megoldás? Két lehetőség van. Az egyik, hogy végig gondolom az életemet. Boldog vagyok-e? Kitudja e mutatni az érzéseit? Mer-e beszélni a negatív és pozitív érzelmeiről? Boldog-e a másikkal? Milyen a szüleivel a kapcsolata? Ha számba veszi ezeket a kérdéseket, és tud változtatni, akkor ez az egyik út. Sajnos ez kevesen választják, mert fájdalmas, rögös, göröngyös út vezet a boldogsághoz. A másik út, hogy marad minden úgy, ahogy korábban volt. Tűrnek és nyelnek! Majd munka után hazamennek és felveszik a papucsállatka szerepet. Döntse el mindenki, hogy melyik utat választja! És még egy fontos megjegyzés! Akinek nem inge... Tudják, ismerik a mondást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése