eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2012. március 23., péntek

Munkahelyi csatározások, avagy hogyan kezeljük a konfliktusokat

Életünk úgy kb háromnegyed részét a munkahelyünkön töltjük el. Nem mindegy azonban, hogy ez az időt milyen légkörben éljük meg. A tapasztalatok, és a megfigyelések azt támasztják alá, hogy sok ember nagyon rosszul érzi magát a munkahelyén. Először is azért, mert valószínűleg nem azt a munkát végzi, amelyet szeretne. A másik tényező pedig az munkahelyi csatározások ,amelyek naponta megkeserítik a dolgozók életét. Ezek az állandó munkahelyi feszültségek pedig gyorsan hozzájárulnak a pszichoszomatikus betegségek kialakulásához, Majd a testi tünetek megjelenésérhez. Magas vérnyomás, alvás-koncentrációs zavarok, apátia, depresszió, fej, és nyomorfájások, és lehetne még sorolni a betegségi tüneteket.

A problémák leginkább olyan munkahelyeken jelennek meg, ahol kevés férfi és több nő dolgozik. Ilyen esetekben beindul a rivalizálás és erről szólnak a mindennapok, És arról, hogy ki hogyan tud a másik embernek ártani bármi áron. Teljesen mindegy, hogy milyen sérelmekkel, de bele kell döfni a kést a másik ember lelkébe. Ilyen esetekben a sértet félnek a személyisége sérül. Még ha volt is egy kis önbizalma az is gyorsan elszáll, önértékelése csökken, bizalmatlanná válik. Volt egy kollégám régebben, aki a következőket mondta az ilyen szituációkra. "Tanuljátok meg, hogy két nő még kitud jönni egymással, de három már nem". - és milyen igaza volt, így belegondolva. Mert, ahol már három nő együtt dolgozik ott megy a csatározás, háborúskodás. A tipikus férfitársaságokban sem jobb a helyzet: ott a férfias durvaságot nem ellensúlyozzák a nők. Óriási probléma., hogy a nők a munkahelyeken férfias szerepekbe kényszerülnek. A női energiák eltűnőben vannak: a szociális érzékenység, odafigyelés. És addig amíg nem alakul ki egymás megbecsülése, addig marad fen az építő rivalizálás. Vannak a vegyes munkahelyek, ahol látszólag béke van. Ez a látszatot a nők hozzák létre úgy, hogy sokszor nem mondanak nemet egy munkára, feladatra. Ez a hozzáállás az evolúcióból ered.

Nagyon fontos a helyes konfliktuskezelés megtanulása. Tanuljunk meg nyíltan kommunikálni, és tegyük helyre azt, aki hátrányos helyzetbe szeretne hozni. A nézeteltérések a munka velejárói.A probléma sokszor ott kezdődik, ha nézeteltérések elfajulnak, ami gyakran a vezető felelőssége. Egy-egy személyes konfliktus kialakulásakor nagyon nehéz visszaküzdenünk magunkat a munka szintjére. (erről sokat tudnék mesélni) Az okos főnök pedig meg tudja úgy oldani a problémát, hogy a jogos panasz ne kerüljön úgy a többség elé, mintha gyerekes árulkodás történt volna. Mindenki tanulja meg nyíltan kezelni a konfliktusokat, mondja el, amint gondol, érez, de úgy, hogy ne bántsa meg a másikat, ugyanakkor képviselje magát, és az üzenete egyértelmű világos legyen.

Mi a helyes megoldás a munkahelyi csatározásokra? A titok az önismeret, és hogy foglalkozzunk többet a lelkünkkel, Erre nagyon sok alternatíva létezik: felkereshetünk egy pszichológust, önismereti csoportba járhatunk, meditálhatunk, jógázhatunk. A lényeg az, hogy találjunk olyan elfoglaltságot,amely során érdemi munka történik a lelkünkben. Én személy szerint a pszichológust, vagy az önismereti tréninget támogatom. Igaz én a vezető embereknek "kötelezővé" tennem egy önismereti tréningen való részvészvételt, mert sajnos nagyon kevés a jól képzet szakember, de nem szakmailag értve, hanem emberileg. Ugyanis hogyan tud bánni a beosztottaival egy olyan vezető, aki a saját életét sem tudja irányítani, és nem érzi jól magát a bőrében.

Minél inkább tisztában van valaki magával, annál jobban tudja, hogy mit vált ki másokból, és annál jobban boldogul.Megérti miért kerül bizonyos helyzetekben, miért dühös az emberekre. és mitől fél. Vagyis megérti mi történik vele.

Nincsenek megjegyzések: