eva-horvath.blogspot.com

Powered By Blogger

2012. március 3., szombat

Szeretet megnyilvánulási formái

Szeretet, ez az a érzés, amelyet minden ember elvár az életben, szüleitől, párjától, barátaitól. Mindannyian szeretetre vágyunk, és ez így is van rendjén. Nem mindegy azonban, hogy a szeretetemet milyen formában nyilvánítom ki. Ha a szeretetről beszélünk, akkor különbséget kell tennünk szeretet és szeretet között. Hogy tulajdonképpen mire is gondolok? A szeretetnek két formáját különböztetjük meg. Önzetlen, és önző. Most ezeket fogom kielemezni, hogy melyik szeretet forma, mit takar.

Van tehát az önzetlen szeretet, amely a szeretetet nem köti feltételekhez, hogy ezért vagy azért szeretlek, hanem tiszteletben másik ember szabadságát. A szeretetnek ezen megnyilvánulási formáit csak kevés embernek sikerül megvalósítania. Mert az ilyen gondolkodásmóddal bíró embernek nagy ön-emberismerettel kell rendelkeznie. Elfogadni és tiszteletben tartani a másik embernek a döntéseit. Az önzetlen szeretet megléte csak kevés anya-gyerek, párkapcsolatban fedezhető fel. A legtöbb esetben az látjuk, hogy az anya birtokolja a gyerekét, de ez a jellemző a párkapcsolatokra is, amikor a pár egyik-másik fele birtokolja a másikat. Ezért egyre kevesebb idő képesek egymás nélkül eltölteni. Egy jó szülő, ha szereti a gyerekét, akkor úgy segíti. hogy nem telepszik rá, tanácsaival ellátja, ha a gyereke erre megkéri. És amennyiben a gyereke másként dönt, akkor tiszteletben tartja a döntését, és nem vágja a fejéhez a következőket. "Hogy merted ezt tenni szegény anyáddal, ezért gürcöltem, szenvedtem annyit." Ellenben elfogadja a gyereke döntését.

A birtokló szeretett azt jelenti, amikor a szülő vagy a párunk tárgyként, eszközként tekint ránk. Mondhatjuk úgy is, hogy úgy táncoltat, ahogy ő akarja. Nagyon jellemző az a jelenség, amikor az anya majom szeretettel ragaszkodik a gyerekéhez. Birtokolni akarja minden áron. Nem engedi, hogy a gyereke önálló életet éljen vagy netalántán önálló döntéseket hozzon. Az is igen gyakori viselkedésiforma, amikor a szülő rátelepszik a gyerekére, vagyis a tárgyára, eszközére. Ezzel a hozzáállással teljesen megfojtsa a gyerekét, ami később a párkapcsolatára is jellemző lesz. A párkapcsolatokra is mindinkább a birtoklási szándék a jellemző. Gyakran jelentkezik az a probléma, hogy a társukat elszámoltatják a párok. A nők nagyon jellemző, hogy férjüket, amikor munkából hazatér, akkor elszámoltatják. "Hol voltál. Merre jártál. Miért késtél. Mért nem hívtál?" Tehát ostorozzák a férjüket az ilyen teóriákkal. Bár ez a viselkedésmód a férfiakra is jellemző, amikor ők teszik fel ezen kérdéseket a párjuknak.
Hogy miből fakad ez a viselkedési mód? Elsősorban önbizalomhiány, bizonytalanság, birtoklásívágy, szeretethiány, önértékelési probléma áll a háttérben Na és a félelem meglétéről sem feledkezzünk meg. A bizonytalanságból fakad a félelem. Mert mi lesz ha? - hangzik el gyakran ezen megállapítás. Egy idő után pedig a birtokló szeretet tönkreteszi az embert ha nem lép.

Az önzetlen szeretet kimutatását úgy lehet elérni, ha tisztába vagyok önmagammal, elfogadom, tisztelem, szeretem magamat, és tiszteletben tartom a másik szabadságát, döntését. És mindezeket tudatosan, nap mint nap megteszem. Mert nem elég csak a mai napon megtennem, ezt életem végéig mindig minden nap véghez kell vinni.

Nincsenek megjegyzések: